A TIM, IVSZ és a KIFÜ megbízásából az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. bonyolította le az átfogó „Munkaerőpiaci felmérést”. Az elmúlt években gyorsabban nőtt az IKT-szakemberek piacán a kereslet, mint a kínálat. A bővülő kereslet az IKT ágazat mellett egyre erősebben jelenik meg más ágazatokban is. Az informatikai szaktudást igénylő munkahelyeket ma már csak egyharmad részben igényli az informatikai ágazat.
A több mint 500 IKT vállalat és több mint 2500 egyéb vállalat bevonásával készült reprezentatív kérdőíves felmérés eredményei szerint jelenleg több mint 9 ezer informatikai álláshely betöltetlen. A „reális forgatókönyv” szerint a jelenleg foglalkoztatott IT-szakembereken felül két éven belül összesen 34 ezer informatikust venne fel a piac. Azonban, ha a cégeknek nem kellene a munkaerőhiány realitásával számolniuk, potenciálisan 44 ezer informatikust is fel tudnának venni a következő két évben.
Az így számított 44 ezer potenciális informatikai munkavállalóból a következő két évben az IKT ágazatban, illetve a gazdaság egyéb szegmenseiben a kutatás szerint:
Az elmúlt 7 év képzési kibocsátási adataira alapozott elemzés eredményei igazolják az informatikai oktatás területén szükséges összehangolt változást és rámutatnak a kibocsátás lemaradása és a munkaerőpiac növekvő igénye szülte mennyiségi és minőségi szakemberhiányra. A következő két évben 18 264 fő megjelenése prognosztizálható a kínálati oldalon. A kutatás megállapításai alapján az IT-szakértők iránti piaci kereslet még évekig felülmúlja az oktatási rendszer kibocsátását, miközben egyre nyílik az olló:
Az MTMI szakok nem népszerűek a középiskolások körében – a túljelentkezés mértéke nem számottevő, nincs valódi verseny a bekerülésért. A felmérésbe bevont 11-12. osztályos diákok kb. harmada tanulna tovább MTMI képzésen, akiknek kb. 45%-a az informatika képzési terület iránt (is) érdeklődik. A felsőoktatásban jelentős probléma a hallgatók lemorzsolódása, amelynek okai között megjelennek a tanulási nehézségek, a képzéssel való elégedetlenség, a munkaerőpiac elszívó ereje és a szociális nehézségek is.
Kidolgoztuk és teszteltük az IKT szektoron kívüli ágazatok belső informatikai és digitális munkaerőigényének felmérésére és előrejelzésére alkalmas módszertant. A kidolgozott módszertan konzisztens, bármely ágazatban alkalmazható a belső digitalizáltság mérésére. A módszertan alkalmazásával feltárt adatok ismeretében javulhat a szakképzési és felsőoktatási rendszer, illetve a munkaerőpiac közötti információáramlás és együttműködés, továbbá a képzési kibocsátás mind a szakemberek számát, mind pedig felkészültségét illetően jobban illeszkedhet az érintett ágazatok és általánosan a munkaerőpiac elvárásaihoz.
A kidolgozott módszertan a következő szakaszokra épül: előkészítő szakasz („desk research”), kvalitatív felmérés (interjús adatfelvétel), kvantitatív felmérés (reprezentatív kérdőíves ágazati adatfelvétel), validációs szakasz (ágazati szakértők bevonásával, workshopok keretében), értékelés és összefoglalás.
A módszertan teszteléséhez azonosításra került három olyan (az IKT szektoron kívüli) ágazat, amelyben szignifikáns mértékű a belső digitalizáció, jelentős az informatikai szakemberigény, a hazai vállalkozások meghatározó szerepet játszanak, illetve jelentős az ágazat nemzetgazdasági súlya: a járműgyártás, az energetika, valamint a pénzügyi és biztosítási szektor. A projekt keretei között a módszertan kvalitatív szakaszának tesztelésére volt lehetőség, amely megerősítette, hogy a digitalizáció egyre erősebben van jelen a vizsgált, IKT-n kívüli ágazatokban is. Az interjús felmérésbe bevont szakértők válaszai alapján a pénzügyi szektorban kb. 30% a digitális munkavállalók aránya és a szakértők egyre ütemesebb digitális transzformációra számítanak. A járműgyártás esetében 55%-ra, az energetika szektorban 60%-ra becsülhető az interjúalanyok szerint a digitális munkavállalók aránya.
