Infó block
INFORMATIKAI KUTATÁS,
I-ES PILLÉR

Az I. pillér keretében olyan kutatások, felmérések, adatgyűjtések valósultak meg és vannak folyamatban, amelyek lehetővé teszik az informatikai munkaerőpiaci igények feltérképezését, valamint a nemzetközi és hazai gyakorlatok feltárásán keresztül beavatkozások tervezését.


A kutatási eredmények a munkáltatók, munkavállalók, illetve a képzési szektor szereplőinek körében felvett adatokra alapoznak. A kevert módszertannal készült felméréseknek köszönhetően egy rendkívül átfogó, komplex képet kaptunk az IKT iparág munkaerőpiaci helyzetéről és jelenleg prognosztizálható jövőjéről.


Az I. pillér eddigi eredményei:



"Az IKT szakmákra és a velük kapcsolatos munkaerő-piaci igényekre vonatkozó tudás növelése” beszerzés keretében kérdőívek segítségével megkérdeztünk:




3 140 céget,




2 159 informatikust,




10 706 db álláshirdetés elemzése és több mint 50 interjú készült.



Kidolgoztunk és teszteltünk az IKT szektoron kívüli ágazatok belső informatikai és digitális munkaerőigényének felmérésére és előrejelzésére egy módszertant: „Ágazati digitalizációs mérési módszertan kidolgozása, tesztelése és alkalmazása” beszerzés keretében.

Az aktuális trendekkel kapcsolatos „Nemzetközi IT kutatásokhoz, adatbázisokhoz való hozzáférés” beszerzés keretében, pedig nemzetközi benchmark elemzésekhez és adatokhoz jutottunk, amelyek segítik a hazai gyakorlatot és elért eredményeket egy magasabb perspektívából szemlélni.


Kutatási eredmények:

„Munkaerőpiaci felmérés”:


Az ITM, IVSZ és a KIFÜ megbízásából az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. bonyolította le az átfogó „Munkaerőpiaci felmérést”. Az elmúlt években gyorsabban nőtt az IKT-szakemberek piacán a kereslet, mint a kínálat. A bővülő kereslet az IKT ágazat mellett egyre erősebben jelenik meg más ágazatokban is. Az informatikai szaktudást igénylő munkahelyeket ma már csak egyharmad részben igényli az informatikai ágazat.

A több mint 500 IKT vállalat és több mint 2500 egyéb vállalat bevonásával készült reprezentatív kérdőíves felmérés eredményei szerint jelenleg több mint 9 ezer informatikai álláshely betöltetlen. A „reális forgatókönyv” szerint a jelenleg foglalkoztatott IT-szakembereken felül két éven belül összesen 34 ezer informatikust venne fel a piac. Azonban, ha a cégeknek nem kellene a munkaerőhiány realitásával számolniuk, potenciálisan 44 ezer informatikust is fel tudnának venni a következő két évben.

Az így számított 44 ezer potenciális informatikai munkavállalóból a következő két évben az IKT ágazatban, illetve a gazdaság egyéb szegmenseiben a kutatás szerint:




12 ezer főt foglalkoztatnának szoftverfejlesztőként, szoftvermérnökként (tervező, programozó, mobilfejlesztő, ipari és IoT-, játék-, UI-fejlesztő, DevOps mérnök);




17 ezer rendszergazdára, általános rendszeradminisztrátorra lenne igény;




Rendszertervező, architect, üzleti elemző (szakértő, tanácsadó, rendszermérnök, agilis/SCRUM szakértő) területen 6 ezer főt tudnának foglalkoztatni a következő 2 két évben.




Az elmúlt 7 év képzési kibocsátási adataira alapozott elemzés eredményei igazolják az informatikai oktatás területén szükséges összehangolt változást és rámutatnak a kibocsátás lemaradása és a munkaerőpiac növekvő igénye szülte mennyiségi és minőségi szakemberhiányra. A következő két évben 18 264 fő megjelenése prognosztizálható a kínálati oldalon. A kutatás megállapításai alapján az IT-szakértők iránti piaci kereslet még évekig felülmúlja az oktatási rendszer kibocsátását, miközben egyre nyílik az olló:




a reális munkaerőpiaci kereslet forgatókönyve szerint két éven belül a hiány meghaladhatja a 15 ezer főt,




a potenciális munkaerőpiaci kereslet forgatókönyve szerint pedig két éven belül akár 26 ezer fő lehet a különbség a piaci kereslet és a képzési kibocsátás között,




a legnagyobb hiány a magasan képzett szakemberek esetében prognosztizálható. Jelenleg az álláshelyek 72 százalékában felsőfokú IT-végzettséget (ennek 30 százalékában mesterszintű képzettséget) várnak el.




Az MTMI szakok nem népszerűek a középiskolások körében – a túljelentkezés mértéke nem számottevő, nincs valódi verseny a bekerülésért. A felmérésbe bevont 11-12. osztályos diákok kb. harmada tanulna tovább MTMI képzésen, akiknek kb. 45%-a az informatika képzési terület iránt (is) érdeklődik. A felsőoktatásban jelentős probléma a hallgatók lemorzsolódása, amelynek okai között megjelennek a tanulási nehézségek, a képzéssel való elégedetlenség, a munkaerőpiac elszívó ereje és a szociális nehézségek is.




„Ágazati digitalizációs mérési módszertan kidolgozása, tesztelése és alkalmazása”:




Kidolgoztuk és teszteltük az IKT szektoron kívüli ágazatok belső informatikai és digitális munkaerőigényének felmérésére és előrejelzésére alkalmas módszertant. A kidolgozott módszertan konzisztens, bármely ágazatban alkalmazható a belső digitalizáltság mérésére. A módszertan alkalmazásával feltárt adatok ismeretében javulhat a szakképzési és felsőoktatási rendszer, illetve a munkaerőpiac közötti információáramlás és együttműködés, továbbá a képzési kibocsátás mind a szakemberek számát, mind pedig felkészültségét illetően jobban illeszkedhet az érintett ágazatok és általánosan a munkaerőpiac elvárásaihoz.

A kidolgozott módszertan a következő szakaszokra épül: előkészítő szakasz („desk research”), kvalitatív felmérés (interjús adatfelvétel), kvantitatív felmérés (reprezentatív kérdőíves ágazati adatfelvétel), validációs szakasz (ágazati szakértők bevonásával, workshopok keretében), értékelés és összefoglalás.

A módszertan teszteléséhez azonosításra került három olyan (az IKT szektoron kívüli) ágazat, amelyben szignifikáns mértékű a belső digitalizáció, jelentős az informatikai szakemberigény, a hazai vállalkozások meghatározó szerepet játszanak, illetve jelentős az ágazat nemzetgazdasági súlya: a járműgyártás, az energetika, valamint a pénzügyi és biztosítási szektor. A projekt keretei között a módszertan kvalitatív szakaszának tesztelésére volt lehetőség, amely megerősítette, hogy a digitalizáció egyre erősebben van jelen a vizsgált, IKT-n kívüli ágazatokban is. Az interjús felmérésbe bevont szakértők válaszai alapján a pénzügyi szektorban kb. 30% a digitális munkavállalók aránya és a szakértők egyre ütemesebb digitális transzformációra számítanak. A járműgyártás esetében 55%-ra, az energetika szektorban 60%-ra becsülhető az interjúalanyok szerint a digitális munkavállalók aránya.