Infó block

Nők, akik nélkül a ma ismert informatika nem létezne

A sztereotípiák továbbra is előrevetítik, hogy aki informatikus, az csak férfi lehet. Ez sosem fedte a valóságot, napjainkban azonban egyre inkább növekvő tendencia mutatkozik a női informatikusok számában. Az informatikai irányú egyetemi képzések rengeteg értékes tudást adnak a fiataloknak, a lányok közül pedig sokan rendelkeznek azokkal a készségekkel és képességekkel, amelyek ahhoz szükségesek, hogy jó informatikus szakember váljon belőlük. Lássuk, kik azok a nők, akik nem hagyták magukat befolyásolni a sztereotípiák által, és akik nélkül nem beszélhetnénk a mai értelemben vett informatikáról!

 

ADA LOVELACE

Ada Lovelace már 100 évvel a számítástechnika „indulása” előtt kifejlesztette a világ első algoritmusát számítógépes programját. Munkásságát Charles Babbage, matematikus inspirálta, aki egy számítógép kifejlesztésén dolgozott, célját azonban nem sikerült elérnie. Ada Babbage ötlete alapján kezdett bele a munkába, amelynek eredményeként megalkotta a világ első algoritmusát, amelynek segítségével a gépezet egyetlen parancs megadása után utasításokat hajtott volna végre. A gépet, tehát magát az algoritmust azonban sajnálatos módon csupán elméleti síkon dolgozták ki, így a találmány működésére nem derült fény, Ada munkássága azonban kiemelkedőnek számít a saját korában.

 

BETTY HOLBERTON

Lánykori nevén Frances Elizabeth Snyder egyetemi matematika professzora tanácsa ellenére folytatta tovább tanulmányait, majd kifejlesztette a programozási nyelvek előfutárát, a BINAC C-10 instrukcióit. Betty gyermeknevelés mellett tevékenykedett az informatikában, később pedig részt vett a UNIVAC kifejlesztésében, valamint Grace Hopper irányítása alatt a COBOL és az első Fortan nyelv függvényeinek programozásában is. Leghíresebb „találmánya” kétségtelenül a ma is használatos „nemzetközi billentyűzet” blokk, amelyet Holberton ötlete alapján vezettek be.

 

ERNA SCHNEIDER HOOVER

Erna a Bell Laboratories számítástechnikai részlegénél dolgozott kutatóként, ahol az akadozó vezetékes telefonok kapcsolórendszerét igyekezett javítani. Nevéhez fűződik az SPC (Stored Program Control) megalkotása, amelynek segítségével képes volt a nagyszámú beérkező hívások kezelésére és irányítására. Az általa feltalált módszer adja a mai e-mailrendszerek alapját, illetve azt telefontársaságok is alkalmazzák.

 

RADIA PERLMAN

Az internet mamájaként is emlegetett Radia az STP (Spanning Tree Protocol) feltalálója és fejlesztője, amely nélkül nem létezhetnének Ethernet hálózatok, így maga az internet sem. Radia nem csak hálózati protokollok tekintetében zseni, a programnyelvekhez is jól ért, egymaga 50 informatikai szabadalmat jegyez, amely óriási teljesítmény a szakmában. Nevéhez fűződik többek között a TORTIS programnyelv is, amely kifejezetten gyermekek számára készült.


ROBERTA WILLIAMS

Roberta a világ első női játékfejlesztője és dizájnere, aki szintén informatikus, játékfejlesztő férje mellett vált híressé. Főként a klasszikusként emlegetetett King’s Quest kalandjátéksorozatról vált ismertté, amelyet a Sierra nevű cégnél fejlesztett. Munkássága rámutatott, hogy az informatika igenis követel kreativitást és szépérzéket is, amelyben lássuk be, sokszor a nők viszik el a pálmát. Játéksorozataiból a mai napig készülnek felújított verziók.


 

Rengeteg nő segítette tehát az IT szakma fejlődését, a jelenlegi munkapiaci trendek pedig azt mutatják, hogy egyre több felsőfokú képzéssel rendelkező női munkaerőt keresnek ezen a területen. A pályaválasztás előtt álló fiataloknak érdemes elgondolkozniuk az IT-n, mint karrierlehetőségen, hiszen rengeteg izgalmas pozíció, magas kezdőfizetés, és biztos megélhetés vár rájuk az egyetemről kilépve.






HÍRKATEGÓRIA


Kövess Facebookon