A Programozd a jövőd! – GINOP 3.1.1. „Oktatási
intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése és
támogatása” projekt harmadik,
őszi kampánya során 77 előadás valósult meg szeptembertől egészen a februári
felsőoktatási jelentkezési határidőig. A programban résztvevő 26 önkéntes IKT
szakember összesen 71 iskolába, közel 6000 diákhoz juttatta el a saját szakmai
tapasztalataira alapozott, interaktív előadását. A motivációs előadások a diákok,
pedagógusok és az önkéntes előadók visszajelzései alapján is nagyon hasznosak. Az
előadást követően kitöltött kérdőív szerint a tanulókat a programozás, és a
virtuális valóság foglalkoztatja leginkább az informatika területén belül. Bősz
Attila, az Ericsson tesztmérnöke már négy alkalommal tartott előadást a program
keretében. Az interjúban mesélt a diákok körében szerzett élményeiről, és a
tesztmérnökök változatos feladatairól is.
Mesélj
kicsit arról, hogy milyen feladatai vannak egy tesztmérnöknek!
Kifejezetten sokszínű feladatokat ölel fel,
hiszen a kód alacsonyszintű tesztelésétől akár teljes rendszerek teszteléséig
terjedhet a feladatkör. A tesztelés nagyon tág fogalom és nélkülözhetetlen a szoftverfejlesztésben.
Egy applikációnak, weboldalnak, játéknak vagy akár egy biztonságkritikus
szoftvernek is több szintű tesztelése létezik. Kicsit jobban bele lehet látni a
rendszerbe, jobban meg kell érteni a dolgok működését, és kritikus szemmel kell
vizsgálódni.
A pályám kezdetén atomerőművek szoftvereinek a kódjaihoz
kellett unit teszteket írnom, majd egy másik csapatba kerülve már egy valós
rendszerre kellett automatizált teszteket fejlesztenünk. Önműködő metró
pályamenti rendszeréhez szimuláltuk az adatokat és ellenőriztük, hogy a
rendszer a megadott követelmények szerint működik-e.
Jelenleg az Ericssonnál dolgozom egy analitikai
szoftver fejlesztésén, és egy csapat tesztelését is össze kell fognom, ami
további kihívásokat és feladatokat rejt.
Miért
tartod fontosnak, hogy az előadások felkeltsék a fiatalok érdeklődését az
informatikai képzések, szakmák iránt?
Diákként én is nagyon örültem volna annak, ha több
információt kapok egy olyan személytől, aki már a pályán dolgozik. Kicsit
beleláthattunk volna a szakma jó, és a rossz oldalába, feltehettünk volna olyan
kérdéseket, amiket igazán csak az tud megválaszolni, aki ezen a területen dolgozik.
Az előadások alatt én is sok kérdést kaptam: mikor kell dolgozni, kell-e
túlórázni, lehet-e külföldre utazni és így tovább.
Milyen
élményeket, tapasztalatot szereztél az előadásod alkalmával?
Immár a negyedik
előadáson vagyok túl és kijelenthetem, hogy mindig más volt a hallgatóság reakciója.
Az előadásaim végén egy feladattal kellett a diákoknak megbirkózniuk. Írtam egy
kis programot, amiben kipróbálhatták magukat, mint tesztelő. Nagyon érdekes volt
látni, hogy más-más korosztály, vagy csoport milyen úton próbálta a hibákat
megtalálni, miként közelítettek a problémához és hogyan gondolkodtak.
Jó érzés volt,
amikor egy-egy lelkes tanuló odajött hozzám személyesen és érdeklődött tovább.
Mennyire
érezted azt, hogy az előadáson részt vevő diákok új információkkal gazdagodtak?
A kérdések és a visszajelzések alapján sokan kaptak
új információt, vagy bizonyosodtak meg egy-egy feltevés, szóbeszéd valósságáról.
Bízom benne, hogy sokan találták hasznosnak az elmondottakat.
Mit mondanál a kollégáidnak, miért érdemes
előadóként részt venni a Programozd a jövőd! programban?
Nagyon sok pozitív visszajelzést és motivációt
lehet kapni a diákokoktól, és személy szerint örülök, hogy tudok olyanban segíteni,
ami nekem is hasznos lett volna annak idején. Arról nem is beszélve, hogy az
ember tud egy kicsit fejleszteni az előadói készségén is.