Infó block
EN | HU

Ki dönti el, hogy mit látunk?

Milyen alapon döntenek a moderátorok arról, hogy milyen tartalmakat láthatunk egyáltalán az interneten? Mennyire van rendjén, hogy alapvetően az internetes cégektől függ, hogy milyen információk alapján hozhatunk meg döntéseket?

Néhány információ már eddig is ismert volt, hogy a tartalmi moderátorok milyen képzéseket kapnak a betanuláshoz, és azzal is tisztában voltunk, hogy nagyon rövid idő alatt kell dönteniük egy-egy kép vagy videó sorsáról.

 

A tartalmi moderátorok munkája főként a Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában történik, ami gyakorlatilag az internet „tisztogatóinak” több ezer fős központja. Bár kisebb bázisok találhatóak a világ több pontján, de sokszor mégis Manilában végzik a betanított moderátorok az európai és amerikai tartalmak felügyeletét is.

A moderátorok maguk sem fedhetik fel valódi munkaadójukat, és még családjuk előtt is titokban tartják a pontos tevékenységüket. Ennek tudatában még súlyosabban hat, hogy több tízezren hozzák meg a közösségi oldalakon a szerkesztői döntéseket, teljesen titokban.

A moderátorok úgy érzik, hogy az ő feladatuk a felhasználókat biztonságban tartani, hogy ne kelljen a terrorizmussal, a gyermekpornográfiával vagy a zaklatással szembesülniük. Bár képzéseken vesznek részt, és több száz oldalas irányelveket kapnak kézhez, mégis sokszor a saját belső elveik mentén értékelik a látottakat, mivel jellemzően csupán pár másodpercük van a döntésre egy-egy bejelentett kép vagy videó sorsáról. Egy nap alatt ugyanis 25 ezer, erősen idegrendszert próbáló tartalom átnézése a cél minden tartalmi moderátornak, és már egy kép kihagyása is hibának számít.

Vallásos, keresztény ország lakójaként a moderátorok a küldetésüknek tartják a feladatot, a közös célért cserébe vállalják a megpróbáltatásokat.

Másrészről viszont több érdekes kontraszt is felmerül, hiszen a mélyen vallásos manilai moderátorlányok például nem láttak még más országokban már elterjedtebb tartalmakat. Emiatt viszont folyamatosan képezniük kell magukat és a szóhasználatból is, hogy a szerkesztést megfelelően végezzék. Erős kontrasztban láthatjuk, hogy ami egy manilai szemével súlyosan tartalomsértőnek számít, az egy másik országban történelmi szempontból nagyon is fontos forrás lehet. Például Szíria esete, ahol sokan fotókat és videókat tesznek közzé a polgárháborús helyzetről, hogy jelezzék, nem lehet bármit megtenni a lakosokkal. A moderátorok viszont ezeket a "tudósításokat" is gyakran törlik a túlzottan szemléletes ábrázolás miatt. Nicole Wong, a Google és a Twitter korábbi jogi tanácsadója hozzátette, hogy a vállalatnál mindig igyekeztek a kontextust is figyelembe venni.

Az erős moderáció hatására egyre kevésbé provokatív, kritikus tartalmak láthatóak a közösségi oldalakon, a szolgáltatások felhasználói pedig az algoritmusok miatt egyre inkább véleményburokba kerülnek be, ahol csak az őket nem sértő szeleteit látják a teljes képnek. Végeredményben viszont a vállalatok döntenek, hogy milyen bejegyzéseket engednek megjelenni az oldalaikon.

 

 

Forrás: www.hwsw.hu








HÍRKATEGÓRIA


Kövess Facebookon!